1500 Like a Milla ellen

Az Egymillióan a Sajtószabadságért facebook-csoport blogjainak egyikében felhívást intéz mindenkihez, hogy éljen írásos panasszal az alapvető jogok biztosánál a Médiatanács ügyében. Mint írják: "hogy a hatalmi önkényt megtestesítő médiatanács sérti a magyar sajtószabadság hagyományát, korlátozza a szólásszabadságot és a közügyek megvitatását,"

Az elküldendő levél sémájában a 37/1992. AB határozatra hivatkoznak, melyet elolvasva felvetődik bennünk a kérdés, hogy maga a kezdeményező egyesület megfelel-e ezen kritériumoknak?

A határozat 5. pontja szerint: "A testület a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban kimondta, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga a kommunikációs alapjogok „anyajoga”; belőle vezethető le többek között a sajtószabadság alapjoga is. Az AB kifejtette, hogy az alkotmány a szabad kommunikációt -- az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot -- biztosítja és védi, függetlenül annak tartalmától." A 6. pontban pedig alábbi olvasható: "A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak. Ez a tilalom a közvetett befolyásolásra és a befolyásolás lehetőségére is vonatkozik. Az „állami szervektől” való függetlenség követelménye -- a műsorok tartalmát illetően -- a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll, és ugyanez vonatkozik az önkormányzatokra, a pártokra és más társadalmi szervezetekre, érdekképviseletekre és csoportokra is. Az AB egyben rámutat arra is, hogy álláspontja szerint pártok konszenzusa, még kevésbé csupán a parlamenti pártok konszenzusa nem alkalmas arra, hogy alkotmányos garanciát nyújtson a véleményszabadság teljességére."

Mint ismeretes, az Ide Tartozunk, valamint az Egymillióan a Sajtószabadságért facebook-csoportok aláírásgyűjtéssel érték el, hogy a magyar közszolgálati televízió levegye műsoráról Pesty László a cigány-magyar együttélésről szóló dokumentumfilmjének ismétlését. Ez pedig a hatodik pontban leírtaknak a megsértése.

Az említett blogbejegyzésben lévő felkérésnek, miszerint küldjünk el levelet, eleget tettem, csupán tartalmát változtattam meg, kérvényezvén, hogy vizsgálják ki a Milla tevékenységét. Amennyiben te is aggódsz a sajtószabadságért, s nem tartod elfogadhatónak, hogy egyes társadalmi csoportok cenzúrázzák a médiákat petíciók átadásával, te is megteheted az alábbi sablon elküldésével a panasz@ajbh.hu email címre.

Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa!

Kérem, hogy kezdeményezze az Ide Tartozunk, valamint az Egymillióan a Sajtószabadságért facebook-csoportok tevékenységének alkotmányossági vizsgálatát Pesty László dokumentumfilmjének cenzúrázása kapcsán. Az Alkotmánybíróság által húsz éve (a 37/1992. AB határozatban) írtak lényege szerint sem „az állam szervei”, sem „egyes társadalmi csoportok” nem gyakorolhatnak „meghatározó befolyást” a sajtóra. A határozat 6. pontja kimondja: "A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak." Megítélésem szerint az aláírásgyűjtés, valamint petíció átadása, s annak következménye alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát, és a közügyek megvitatását. Sérti a magyar sajtószabadság hagyományát, mindazok emlékét, akik szabadságharcaink során a szólás és a sajtó szabadságáért is vesztették életüket, vagy szenvedtek börtönbüntetést. Ezért kérem, hogy kezdeményezze a Ide Tartozunk, valamint az Egymillióan a Sajtószabadságért facebook-csoportok tevékenységének alkotmányossági vizsgálatát 

Tisztelettel,

Aláírás:

Lakcím:

Postai levelező cím:

A Milla és a Pesty-dokumentumfilm kapcsolatáról sokan és sokat írtak már. Nem is azzal szeretnék ebben a posztban elsősorban foglalkozni, hogy milyen tudathasadásos állapot, mikor a sajtó szabadságáért létrejött szervezet a cenzúra alkalmazása mellett ágál - mi több, aláírásokat gyűjt, hanem valami egészen mással, ami egyeseknek talán fel sem tűnt.

Azt már tudjuk, hogy hogyan viszonyul a Milla a sajtószabadsághoz, vagy éppen a demokráciához, hiszen e kérdéskörben is elkötelezettségükről tettek tanúbizonyosságot alternatív választásukon. No de mi a helyzet az antirasszizmussal, hiszen sok más hangzatos jelszó mellett ezt is zászlójukra tűzték. A fenti videóban látható a petíció átadása az MTVA-nál, melyben az említett dokumentumfilm újbóli műsorra kerülése ellen tiltakoznak. Ha végig figyelünk, érdekes dolgoknak lehetünk fül- és szemtanúi.

Méltatlannak találják ugyanis, hogy az MTVA roma származású alkalmazottját küldi ki a petíció átvételére Setét Jenő roma származású polgárjogi aktivistától. Most abba bele se menjünk, hogy a polkorrektség jegyében mi köze a fogadó fél etnikumának az egészhez, avagy miért ne küldhetnék ki őt, vagy valaki mást. Vagyis de, menjünk bele, hiszen így érthetjük meg, hogy miért is tiltakoztak. Elvettek tőlük egy látványos showelemet. Lelki szemeim előtt látom, hogy képzeletükben megjelent a büszke roma polgárjogi harcos, ki dacolva az őt ért hátrányos megkülönböztetésekkel átnyújtja a petíciót az elnyomó fehér hatalom képviselőjének, szemében dühhel vegyes félelemmel, jelezvén, hogy az igazság azon az oldalon van, hiszen egy romákat érintő kérdésben ki lehetne illetékesebb egy románál.

Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy az említett filmben romák nyilatkoztak a roma társadalomról, annak hibáiról és lehetőségeiről. Ez természetesen nem ütötte meg a Millánál ezt az elképzelt elvárást, hovatovább annyira nem, hogy mindent meg is tettek betiltatásáért. A rasszizmus csak jelszó a kezükben és ne lenne mögötte semmilyen tartalom a leghangosabban aggódok körében? Egy eszköz lenne csupán a politikai játszmákban, s csak az én romám lenne a jó roma?